Nagy római paraziták
Tartalom
A valós szám ennél jóval magasabb lehet, de az Etna ennek ellenére sem tartozik a gyilkos vulkánok közé, mint például a Vezúvamelynek sokkal több dokumentált halálos áldozata van. Másrészt több esetben is az emberi figyelmetlenség okozta a haláleseteket a lávaárak iránt érdeklődő és túl közel merészkedő turistákamelyek kellő elővigyázatossággal és figyelmeztetéssel elkerülhetők lehettek volna.
A legnagyobb pusztítással az -es kitörés járt, amely során 15 települést pusztítottak el a Catania városát is elérő lávaárak.
Az -as kitörésben Mascali közel 8 ezer lakosa vált földönfutóvá, azonban a Mussolini vezette olasz kormány mindössze 10 év alatt újjáépíttette, és ezzel megszületett Szicília egyik legmodernebb települése. A vulkán előtti pusztításait nehéz felbecsülni a fennmaradt írások pontatlansága miatt.
Az és között zajló kitörések Zafferana és Fleri Zafferana Etnea része településeket veszélyeztették, majd az es kitörés során jelentős mezőgazdasági területek vesztek oda. Az utáni kitörésekről sokkal pontosabb feljegyzések maradtak.
Európa sorsfordító járványai » Múlt-kor történelmi magazin » Média » IPM
Az -os kitörés lávaárjai Nicolositól 3 kilométerre álltak meg, -ban ismét Zafferanát veszélyeztették, majd -ben Brontét. Az utóbbi két esetben jelentős mezőgazdasági és szőlőtermő területeket tettek tönkre a lávafolyások, azonban a települések megmenekültek a pusztítástól. Az -os kitörés Nicolosit veszélyeztette. Ekkor a lakosok körmenetet rendeztek a lávaár előtt Catania védőszentjének, Szent Ágotának a szobrával.
Mit adtak nekünk a rómaiak? Hát a bélférget!
A lávaár megállítása, mai napig a szent egyik legfontosabb csodatételének számít. Az es kitörés lávája már elkerülte Nicolosit. A fő probléma a turisztikai létesítmények biztonsága lett.
Ezeket több alkalommal is elpusztították lávaárak, mint például -ben, -ban és -ben, amikor elpusztult a drótkötélpálya. A -es és - -as kitörések során a drótkötélpályát szintén részlegesen elpusztították a lávaárak. A sikertelen kísérletek hárommillió font sterlingnyi összeget emésztettek fel. A geofizikusok ezt kidobott pénznek tartották, hiszen a lávatömegnek csupán tíz százalékát sikerült a mesterségesen létesített csatornába terelni.
Azokat a fúrt lyukakat ugyanis, amelyekbe a robbanóanyagot akarták helyezni, rendre eltömte a láva. Másrészt hiába locsolták vízzel a lávát a tervezett robbantások előtt, a lávagátakba fúrt lyukak többnyire túlságosan forrók voltak ahhoz, hogy dinamitot helyezhessenek el bennük.
Az alsó szakaszon kínkeservesen végrehajtott robbantások sem voltak eredményesek, mert a robbantási kőzettörmelék eltorlaszolta az új csatornát is. Jobb lett volna — nagy római paraziták a geofizikusok —, ha az óriási összeget olyan geofizikai mérések sorának elvégzésére fordítják, amelyek alapvető választ adtak volna a vulkáni működés mechanizmusára.
A veszély elsődleges forrásai a lávaárakvalamint ritkább esetekben a piroklasztszórásmely sokkal nagyobb területeket érint mint az előzőek.
Különösen veszélyes események a ritkán előforduló robbanásos kitörések. Az Etna közvetlen veszélyforrásai azonban eltörpülnek a szicíliai lemeztektonikai mozgások mellett. Az Etna eseményei veszélyesség szempontjából három kategóriába oszthatók: [18] — gyakori, nagy római paraziták kevés veszéllyel járó jelenségek — kevésbé gyakori, és nagy vagy közepes veszéllyel járó jelenségek — ritka, de nagy veszéllyel járó események I.
Gyakori, de kevés veszéllyel járó jelenségek I. Csúcskitörések I. Gyenge robbanásosság, kis mennyiségű szórt piroklasztvalamint változó paraziták vérrel néhány métertől több kilométerig lávaárak kísérik.
Jellegzetes termékei az úgynevezett nagy római paraziták, melyeket a kiszórt vulkáni anyag épít fel ezek magassága változó, a kitörés intenzitásától függ. Csúcskráterek paroxizmusa Az es évek óta a Etna működését elsősorban rövid, erőteljes és szökőkút-szerű tefraszórásokvalamint gyors lávafolyások jellemzik. Ezen kitörések legveszélyesebb jellemzője a piroklasztszórás, melyek nagy területekre eljutnak. A vulkáni hamu mellett jelentős mennyiségű lapilli és vulkáni bomba is a felszínre kerül.
A forró piroklasztszórás elsősorban száraz időszakokban veszélyes, mert lángba borítja a növényzetet; ilyen volt például a Voragine as paroxizmus-sorozata. A es kitöréssorozat hamuszórása miatt a sigonellai amerikai támaszpont, valamint a cataniai repülőtér kénytelen volt felfüggeszteni működését.
Freatikus és freatomagmás működés Az Etna működése állandó kölcsönhatásban van a felszíni vizekkel: kitartó esőzések vagy hóolvadások után a víz beszivárog a vulkán kürtőjébe, ahol a forró vulkáni anyag hatására elpárolog, és emiatt megnő a fedő kőzetekre ható nyomás.
Tartalomjegyzék
Ilyen esetekben kétféle kitörés jöhet létre: freatikus, amikor csak a fedő kőzetrétegek robbannak fel, valamint freatomagmás, amikor a víz forró magmával találkozik, és így folyékony lávadarabok is felszínre jutnak. Ezen kitörések jellemzői, hogy nagyméretű kőzetdarabok kerülnek napvilágra vulkáni bombákmelyek elsősorban éjszaka veszélyesek, mert nem izzanak, így nem észlelhetők. A vulkáni anyagok több ezer méterre is eljuthatnak a robbanás központjától.
Ugyancsak jellemző az ilyen kitörésekre a nagy mennyiségű kiszórt vulkáni hamuami megzavarhatja a légi közlekedést valamint a csatornázást belecementálódik a vezetékekbe.
Szubterminális és oldalkitörések E gyenge Stromboli-típusú kitöréseket lassú lávafolyások jellemzik, és általában nem veszélyesek. Az effúziós ráta rendszerint nagyobb, mint a csúcskitörések esetében, emiatt a lávafolyások is lényegesen hosszabbak. Rendszerint ezek pusztítják el a hegy oldalán kiépült turisztikai létesítményeket. A lávafolyások szilárd akadályba ütközve nagy római paraziták, lávafalakat hozva létre.
Kevésbé gyakori, és nagy vagy közepes veszéllyel járó jelenségek II. Effuzív oldalkitörések A veszély annak függvényében nő, hogy a kráter mennyire fekszik alacsonyan.
- Papilloma vírus ember következményei
- Etna – Wikipédia
- ÓKORI ÖRÖKSÉG | Magyar néprajz | Kézikönyvtár
- Római birodalom: A parazita visszavág
- Kerek nő és férfi
Mivel ezen kitörések rendkívül sok lávát hoznak a felszínre, fennáll annak a veszélye, hogy az alacsonyabb területeken bekövetkező kitörésekből származó lávaárak mezőgazdasági területeket vagy akár településeket öntenek el. Ilyen volt például az es kitörés is. A Valle del Bove kitörései A Amennyiben a kitörés a völgyben következik be, ez összegyűjti és elvezeti azokat. A számos kitörés miatt a völgy sivatagi képet mutat, hiszen a regenerálódó növényzetet az egymást követő lávaárak minduntalan elpusztítják.
Veszély olyankor áll fenn, amikor a lávaárak kilépnek a völgyből, és az aljában fekvő településeket veszélyeztetik, mint például ben Formazzót.
Navigációs menü
A déli oldal kitörései Noha ritkábbak, mint a keleti oldalon, a Valle del Bove területén lezajló kitörések, mégis veszélyesebbek, hiszen a vulkán ezen oldala nagymértékben beépült, és ezen az oldalon futnak a hegyre vezető fontosabb turistautak is. A lávaárak többször elpusztították a csúcsra vezető drótkötélpályát, valamint számos egyéb turisztikai létesítményt is. A nyugati és északi oldal kitörései Az elmúlt század során ritkán veszélyeztették lávaárak az Etna északi és nyugati oldalát.
A as kitörések során az méter magasban fekvő Piano Provenzana turisztikai komplexum teljes mértékben elpusztult. Explozív oldalkitörések Ezen kitörések legfontosabb jellemzője a hamuszórás. Emiatt csak a A hamuszórás elsősorban a mezőgazdaságilag művelt területeket veszélyezteti: felperzseli nagy római paraziták növényzetet. A finom hamu pedig tönkreteszi az érzékeny elektronikai és elektrotechnikai berendezéseket, megzavarja a közúti és a légi közlekedést.
A hamuszórásnak ugyanakkor hosszú távon fontos szerepe van a termőföldek ásványianyag-tartalmának növekedésében.
Republic- róma
Ritka, de nagy veszéllyel járó események III. Kis magasságú oldalkitörések Az oldalkitörések rendszerint méter magasságban zajlanak le, és csak nagy római paraziták esetekben haladják meg ezt az alsó határt. Ilyen kitörés volt az -es, melynek krátere méteren alakult ki a vulkán délkeleti oldalán. Ez a terület már Catania elővárosaihoz tartozik. A lávafolyamok ekkor elérték a Cataniától délre fekvő nagy római paraziták, Ogninát és Picanellót.
A dokumentált kitörések vizsgálata során kimutatták, hogy ezek csoportosan, a térben koncentráltan jelentkeztek. Rendszerint nagy hozamú lávaárak jellemzik őket, melyek gyakorta a Jón-tengert is elérik. Ha napjainkban következne be egy hasonló jellegű kitörés, hatalmas pusztításokat okozna, hiszen ez a terület már sűrűn lakott és nem létezik lehetőség a lávaárak elterelésére sem. Ha az északi oldalon következne be hasonló kitörés, akkor Francavilla di Sicilia városát érintené, valamint az Alcantara völgyének településeit.
A vulkán keleti oldalán halad Szicília egyik legfontosabb autópályája és vasútvonala, mely Cataniát köti össze Messinávalígy ezen a helyen bekövetkező kitörés elvágná a sziget fontos közlekedési útvonalait.
{{headline}}
Paroxizmális csúcskitörések Rendkívül ritka események, az utóbbi évben mindössze néhányra létezik bizonyíték. Az utolsó Kr. A feljegyzések szerint a lakosság tíz év adómentességet kapott Rómátólhogy ez idő alatt újjáépítsék a várost. A kitörés hasonló lehetett a Vezúv es kitöréséhez, mely elpusztította Pompejitde a kitörés ereje messze elmaradt a Nápolyi-öböl partján fekvő vulkánétól, ezért nem járt katasztrofális következményekkel. Az ilyen jellegű kitörések általában a feltörő magma vegyi összetételének változásakor keletkeznek.
Vulkáni instabilitás és kollapszus Az egyik legveszélyesebb vulkáni jelenség a kollapszus, amikor a vulkán egyik oldalán csuszamlás alakul ki, és a mozgásba lendülő nagy római paraziták törmeléklavina formájában elindul a lejtőn lefelé.
