Mit neveznek a nagy férgek, A legnagyobb féreg. A világ legnagyobb és legcsodálatosabb gilisztája
Tartalom
Előfordulása[ szerkesztés ] Világszerte lehet gilisztákat találni. A közönséges földigiliszta egész Európában és Ázsiában előfordul bárhol, ahol a talaj és az éghajlat megfelelő számára. Megjelenése[ szerkesztés ] A közönséges földigiliszta hossza általában 30 centiméter, de néha hosszabb is lehet.
Lábléc menü
A giliszta színezete barna vagy vörösesbarna. A földigiliszta agya, szívei és légzőszervei az első néhány szegmensben vannak.
Villásférgek Nyelesférgek A férgek, ezek a soksejtű, testüreges, ősszájú állatok annak ellenére, hogy nem egyetlen rendszertani egységet képviselnek, sok hasonlóságot mutatnak.
Ha ezek épen maradnak, a giliszta tovább él és növekszik, de mit neveznek a nagy férgek levágott farkából nem fejlődik új élet. A pontosan közepén kettévágott állat azonban elpusztul.
A férgek osztályozása
Eső után a még nedves földben kialakít magának egy folyosórendszert. Más néven a gilisztát esőféregnek is nevezik. A folyosórendszer falának beomlását megakadályozza a giliszta testének ragadós váladéka, ami megszáradva egyféle ragasztó-kötőanyag a talajon.
A folyosórendszerben legalább egy kitágított pihenőürege is van. Hideg és száraz időben üregében golyószerűen összegömbölyödve nyugszik - így próbálja megőrizni a teste páratartalmát, és melegét. Tápláléka elkorhadt, elrothadt növényi részekkel kevert szerves anyag tartalmú föld, növényi maradékok, néha kis, elhullott állatok.
Bika galandféreg
Orális papillómák kezelése a talajban nem talál táplálékot, feljön a felszínre és ott keres olyan - többnyire növényi - részeket, amiket a járataiba behúzva el tud rothasztani és utána meg tud enni, emészteni.
A giliszta a megemészthetetlen földet kis csomókban üríti ki testéből. Természetes ellenségei a vakond, a sün, a cickány, a békák, teknősök, százlábúak és a futóbogarak.
Fogságban legfeljebb 6 évig él. Szaporodása[ szerkesztés ] Az ivarérettséget hónapos korban éri el.
A párzási időszak nedves, meleg nyári estéken van. A giliszta hímnősmégis partnert kell keresnie a párzáshoz. Párzás közben a két giliszta a földfelszínen spermát cserél; eközben egy nyálkás tok köti össze őket.
A giliszta clitellumából más néven nyereg, fakó, mirigyekben gazdag megvastagodás teste első harmadában váladékot bocsát ki. A nyálkás váladék tokot képez. Ezután a nyálkás tok végigcsúszik testén, petéket és spermát ragadva magával.
Felhasználói fiók menüje
A végén a giliszta kibújik a nyálkás tokból úgy, hogy a fejénél visszatűri a tokot. Az akár 20 petét is tartalmazó nyálkás tok hermetikusan bezárul és egy kokont képez.
LinkedIn0 Férgek megeszik a műanyag hulladékot? Habár egyre több ország és cég tiltja be az egyszer használatos zacskók forgalmazását, mégis hatalmas problémát okoznak, hiszen a nem lebomló műanyag elárasztotta a természetet, az óceáni szemétsziget is egyre nagyobb gondot okoz. A tudósok folyamatosan keresik a hatékony megoldást, nemrégiben pedig kisebbfajta áttörést értek el egy aprócska hernyó vizsgálata közben.
Ez akár szélsőséges időjárási körülményeket is képes átvészelni. Többnyire csak egyetlen giliszta bújik ki belőle. A petéből való kifejlődéshez hónap kell.
- Kertészet Növényházi gubacs-fonálféreg A fonálféreg tünete a sárgarépán Növényházi gubacs-fonálféreg Meloidogyne haplaSyn: - Más neve i : északi gyökércsomós fonálféreg A növényházi gubacs-fonálféreg a növényi kórokozók egy olyan faja, amely apró gubacsokat termel mintegy növény- és gyomfajon.
- Parazitaellenes gyógyszerek értékelése emberek számára
Jelentősége[ szerkesztés ] Életmódjával tisztítja a talajt a korhadékoktól és rothadékoktól, megnövelve annak hasznos termőképességét. Sporthorgászatban halcsalinak használják.
Milyen fehérnek nevezik a nagy férgeket?
Ürüléke szerves anyagnak tekinthető, amelynek a biológiai aktivitása százszorosa is lehet az elfogyasztott talajtörmeléknek. Főzve, vagy sütve húspótló lehet fehérjében szegény területeken.
Ha, mint Normann tette, a földi gilisztát kettévágjuk, hátsó fele kínosan fog vergődni, míg mellső fele nyugodtan csúszik tovább.
Ha mind a két részt újra ketté vágjuk, mindegyik elülső része nyugodtan mászik, míg a hátsó fél »fájdalom« jeleit mutatja. Az egész jelenség magyarázata az, hogy a vágástól előre eső részeken rendezett mozgások vannak, a hátsó részeken rendetlen reflexmozgások észlelhetők, melyek azonban még egyáltalán nem jogosítanak fel fájdalomérzés föltételezésére.
Számos megfigyelés azt mutatja, hogy alsóbbrendű állatoknak nincs fájdalomérzésük.
