Hashártya rák szalag
Első szakasz[ szerkesztés ] A gyomor belseje a patkóbél a bal felső sarokban található Az első vagy felső szakasz D1, pars horisontalis superior a gyomorkapu pylorus patkóbél felőli végével kezdődik, ez a pars cranalis. Innen laterálisan oldalsó irányban halad jobbra, fel és hátrafele, körülbelül 5 cm-t, ezután egy éles görbületet képez lefelé így alkotja a pars ascendens duodenitaz első patkóbéli görbület irányába flexura duodeni superior.
Az első szakaszt teljesen hashártya borítja.
A patkóbél kezdeti tágult részét bulbus duodeninek nevezik. Második szakasz[ szerkesztés ] A második leszálló szakasz D2, pars descendens duodeni az első patkóbél görbületnél kezdődik.
Lefele halad gerinc jobb oldalán az ágyéki lumbalis L1 és L4 csigolya között, ezután egy éles görbületet képez balra flexura duodeni inferiorami a leszálló szakasz vége. A hasnyálmirigy nagy vezetéke Wirsung-vezeték, ductus pancreaticus major és a közös epevezeték ductus choledochus a leszálló szakaszba lép be. Ez a két vezeték egy szalagban foglaltan haladnak egy nyálkahártya kitüremkedésnek megfelelően lépnek be papilla duodeni major.
Hasnyálmirigyrák, hasnyálmirigy-daganat (biologika, ujmedicina, gnm)
A hasnyálmirigy mellék vezetéke Santorini-vezeték, ductus pancreaticus minor külön nyíláson az előbbi felett szájadzik a duodenumba a papilla duodeni minor szintjében. Haránt irányban balra tart, elülső felszíne keresztezi az arteria és vena mesenterica superiort, hátulsó felszíne, pedig az alsó üres visszeret Vena cava inferioraz aortát és a gerincet. Negyedik szakasz[ szerkesztés ] A patkó- és éhbél A negyedik felszálló szakasz D4, pars ascendens duodeni felfelé halad, a hasnyálmirigy alsó széléig, azután elülső irányban görbületet képez flexura duodenojejunalis és éhbélben folytatódik.
A hajlatot körbeveszi a hashártya izomrostokat tartalmazó redője, a Treitz-szalag. Ér- és idegellátása[ szerkesztés ] Patkóbél, hasnyálmirigy és gyomor vérellátása Két fő ág látja el, amelyek hashártya rák szalag képeznek egymással anasztomózis.
