Gombás paraziták példái, A paraziták parazitái
Tartalom
Többsejtű gombák és zuzmók Az ősi gombák színtestjeiket elvesztett ostoros egysejtűekből alakulhattak ki. A gombák az evolúciós folyamat különböző szakaszaiban váltak el a fő fejlődési iránytól, így külön országba sorolja őket a rendszertan. A nem tipikus gombák közé tartozó moszatgombákat és petespórás gombákat az alacsonyabbrendű eukarióták közé sorolják a legújabb rendszerezés alapján. A gombák általános jellemzői Fényre nincs szükségük, az állatokhoz hasonlóan heterotróf anyagfelépítés jellemző rájuk.
A szerves vegyületeket gombás paraziták példái veszik fel, hogy emésztőenzimeiket a sejtjükön kívülre juttatják, majd az elemeire bontott tápanyagokat felszívják.
A paraziták bennünk vannak
Táplálkozás szempontjából több csoportra oszthatók. Vannak elhalt szerves anyagon élők szaprofitákélősködők paraziták és más élőlényekkel együtt élő szimbionta gombák.
A gombáknak vannak a többsejtű állatokra és növényekre is jellemző tulajdonságaik. Állatokra jellemző sajátosságuk, hogy a szénhidrátokat glikogén formájában tartalékolják. Sejtjüket kívülről kitintartalmú sejtfal borítja.
Parazita spórák. Parazita spórák Gombák paraziták spórák
Növényekre jellemző sajátosságuk, hogy a zsírszerű tartalék anyaguk a növényekben is előforduló olaj. A valódi gombák helyváltoztatásra nem képesek. Testfelépítésük Testfelépítésükre a telepes-fonalas szerveződés jellemző.
A gombafonal hifa sokmagvú sejtjei szövedéket micéliumot alkot, amely átszövi az adott területet, így használja fel az ott található vizet és a szerves gombás paraziták példái.
A gombafonalak szövedéke micélium tenyésztestet vagy termőtestet képezhet. Tenyésztestnek nevezzük azt a micéliumot, amely a vegetatív fejlődés szakaszában van, vagyis növekszik és anyagokat halmoz fel, így készül fel a termőtest létrehozására.
Parazita spórák, Levélről a fára
Termőtestnek nevezzük a gombafonalak szorosan elhelyezkedő, fajra jellemző formájú tömegét, amely a spórák kialakulását, a szaporodást biztosítják. Szaporodásuk Ivartalanul és ivarosan is szaporodnak. Ivartalanul bimbózással vagy spóraképzéssel szaporodnak. A hifák gombafonalak képesek egyesülni, ami lehetővé teszi az egyszeres genetikai állományú sejtmagok összeolvadását, így a kétféle sejtmag anyaga keveredik diploid génkészlet jön létre.
A keveredő tulajdonsággal rendelkező magok számfelező osztódással 8 spórát tartalmazó tömlőt vagy 4 spórát tartalmazó bazídiumot hoznak létre. A tömlő és a bazídium ivaros folyamat eredményeként keletkező hifavég, melyben kettős genetikai állományú diploid sejtekből meiózissal számfelező osztódással egyszeres genetikai állományú haploid spórák jönnek létre.
Tartalomjegyzék
A gombaspórák megfelelő nedvesség, hőmérséklet és tápanyag hatására fejlődésnek indulnak. A kalapos gombák fonalaiból kialakult termőtest először tojás formájú burokban emelkedik a talaj fölé, majd a tönk és a kalap is láthatóvá válik.
- A papilloma szakaszai
- Milyen paraziták jelennek meg a testben
A kalapos gombák termőtestének fejlődése forrás: gombanet. Boszorkánygyűrűt alkotó gombák fotó: Onderwijsgek wikimedia. A prokariótákkal együtt lebontóként vesznek részt az anyagforgalomban.
- Hogyan lehet megszabadulni a parazitáktól a szervezetben
- Papilloma vírus embert okoz
Vannak olyan gombafajok, amelyek oxigénhiányos közegben bontják a szerves anyagokat, így erjedést idéznek elő. Az erjedés során keletkező vegyületeket ízük, hatásuk miatt az emberiség hasznosítja az élelmiszerek előállításánál is.
A gombás paraziták példák. Paraziták gombák példák. Baktériumok
Többféle sajt, kefír eltérő zamatát is gombák okozzák. A gombák a növényekkel, állatokkal egyaránt képesek szimbiózisban élni.
A növények hajszálgyökereinek felületét megnövelik a gombafonalak, így a gazdanövény több vizet és ásványi sót tud felvenni. A gomba pedig kész szerves anyagot kap a gazdanövénytől, melyet az a fotoszintézis során állít elő. A gombák között nagyszámban fordulnak intraductalis papilloma szklerózis növényeken, állatokon és emberen élősködő parazita fajok is.
A növények megbetegedésének többségét gombaparaziták okozzák, melyek közül eddig több mint fajt írtak le. Napjainkban körülbelül gombafajt ismerünk, melyek közül a többsejtűek fontosabb rendszertani csoportjait vázoljuk. Az egysejtű gombaszerű eukarióta élőlények fajszáma a tudósok becslése szerint egymilliónál is több lehet, melyek többsége még felfedezésre vár.
A gombák rendszerezésénél elsősorban a spóraképzés módját veszik figyelembe.
